A minőségi kávék fogyasztása részét képezheti az egészséges étrendnek, persze csak akkor ha mértékkel fogyasztjuk ☕ Számomra a reggeli rituálé része, de csak mostanában fedeztem fel az igazán minőségi kávékat. Otthon is készíthető jó kávé, nem kell hozzá feltétlenül kávézóba menni, csak időt kell szánni az elkészítésére. Én napi egy dupla kávét iszom tejjel vagy növényi itallal, az egészséges étrendbe akár 3 csészével is beleférhet. Számos tévhit kering a kávé egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Egy gyakorta hangoztatott vélekedés szerint a kávé fokozza a szívbetegségek kockázatát. Kutatások eredményei alapján azonban a koffeinfogyasztás nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, nem növeli a koleszterinszintet és nem okoz szívritmuszavart sem. Sőt a koffeintartalmú italok rendszeres fogyasztása idősek körében védelmet nyújthat a szív- és érrendszeri halálozással szemben, feltehetően a kávéban található antioxidánsoknak köszönhetően.
Önmagában a mérsékelt kávéfogyasztás nem tekinthető a csontritkulás kockázatát növelő tényezőnek sem, amennyiben az étrend, illetve a csontozat megfelelő mennyiségű kalciumot tartalmaz.
A kávét és más koffeintartalmú italokat gyakran emlegetjük azok vízhajtó hatása miatt. Ez a tévhit is megdőlni látszik, mivel a kutatások szerint a mérsékelt mennyiségben fogyasztott koffein nem okoz kiszáradást, elektrolithiányt vagy túlmelegedést , mivel a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja. A nagy dózisban (250 mg) elfogyasztott koffein valóban rendelkezik vízhajtó hatással, azonban az olyan egyszeri adag koffein esetén, amennyi a kereskedelmi forgalomban található üdítőkben, italokban, kávéban található, ez csak csekély mértékű.
A kávébab számos szénhidrátot (pl. mintegy 8% répacukrot) tartalmaz. Továbbá aminosavakat, nikotinsavat, valamint alkaloidokat is találunk benne, amelyek közül a koffein a legismertebb. A kávé aromáját a pörkölés során keletkező illékony vegyületek és az italban levő karbonsavak minősége befolyásolja, a 2-metil-valeriánsav például csokoládés, míg a piroszőlősav karamelles aromát kölcsönöz a kávénak. A kávéban található még klorogénsav, amelyről kimutatták, hogy a kávésav mellett erős antioxidáns, vagyis szabadgyökfogó hatással bír. A kávéban található antioxidánsok különleges szerepe az étrendünkben, hogy hozzájárulhatnak a daganatos betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos és a májbetegségek kockázatának csökkenéséhez is.
A mérsékelt koffeinfogyasztás – 300 mg/nap, amely kb. 3 csésze kávéval egyenértékű – általában nem ad okot egészségi aggodalmakra, feltéve, ha ezt egy egészséges, kiegyensúlyozott életmód részeként fogyasztjuk, illetve semmilyen egyéb, orvosi indok ezt nem korlátozza.
Forrás: TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA Hírlevél III. évfolyam 10. szám
