A
gesztenye 100 grammonként 167 kcal energiát, 4,8 g fehérjét, 1,5 g zsírt , 33 g
szénhidrátot, 2,8 g rostot, 20 mg nátriumot,
553 mg káliumot, 94,6
mg kalciumot és 90
mg foszfort tartalmaz.
Ezek az ásványianyag-
értékek is a legtöbb gyümölcshöz képest kimagaslóak, ami csak részben tudható
be a többi gyümölcsénél magasabb szárazanyag tartalomnak.
Zsiradékot a gesztenye és a gesztenyemassza,
-püré csak nyomokban, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaz, ellenben
nyersrosttartalma magas, ennek is az ún. élelmirost hányada jelentős. Ezek a táplálékban lévő
emészthetetlen poliszaharidok, melyek az emésztő enzimek hatásával szemben
ellenállóak. A vastagbél baktériumai részlegesen bontják ugyan a rostokat, de
ezek a poliszaharidok gyakorlatilag alig hasznosulnak. Élettani hatásuk
szerteágazó, a vízben oldhatatlan (pl. cellulóz) összetevők többek között
csökkentik az éhségérzetet, elősegítik a jó bélműködést. A rostfogyasztás segít
a túlzott inzulintermelés visszaszorításában, amely a szív- és érrendszeri
betegségek egyik fő kockázati tényezője.
Kedvező
tulajdonságai a feldolgozás során sem változnak számottevően. Semmilyen
allergén anyagot nem tartalmaz, így glutén- és laktózérzékenyek is
fogyaszthatják.
A gesztenyét szeptember végétől egészen január-februárig megtalálhatjuk a boltok polcain a piacokon, ilyenkor érdemes frissen vásárolni. Tapintásra kemény darabokat válasszunk, és otthon hideg, párás helyen tároljuk (pl. pincében, kamrában), mert könnyen kiszáradnak.
A hűtőszekrény zöldséges fiókjában a gesztenye több hónapig eltartható, de a tél vége felé nem árt ellenőrizni, mert megpenészedhet. Vízbe dobva ellenőrizhetjük, hogy jó-e még: a felúszó szemeket ki kell dobni. A nemesebb fajták hamarabb romlanak.
Gesztenyés ételek készítéséhez már egész évben vásárolhatunk konyhakész – megfőzve, hámozva szemenként vagy natúr masszának lefagyasztott – gesztenyét.
Íme néhány tipp a gesztenye elkészítéséhez:
Édes sütemények és desszertek készítéséhez találjuk a legtöbb receptet, pedig a gesztenye remek húspótló, jól illik vadhúsokhoz és különféle káposztás ételekhez, köretként helyettesítheti a burgonyát, továbbá zöldséges és gyümölcssaláták gazdagítására is kiváló.
Sült gesztenye házilag:
Az átválogatott gesztenyére öntsünk annyi hideg vizet, hogy ellepje, és hagyjuk ázni legalább 1 órát vagy egész éjszaka. Másnap a leszűrt szemeket törölgessük át, és egy éles késsel készítsünk kereszt alakú bemetszést a domború oldalukra úgy, hogy csak a barna héjat vágjuk át. A szemeket tegyük egy tepsibe a vágott oldalukkal felfelé, majd süssük a 220 fokra előmelegített sütőben kb. 20 percig, amíg a héjak felpöndörödnek. Közben időnként rázogassuk meg. Frissen, melegen a legfinomabb!
Kókusztejszínes gesztenyekrémleves:
Szobahőmérsékleten olvasszunk ki 25 dkg fagyasztott natúr gesztenyemasszát, majd lazítsuk fel 2 dl kókusztejszínnel és melegítsük össze 5 dl zöldségleves alaplével. Ízesítsük csipetnyi sóval és reszelt szerecsendióval, végül tálaljuk pirított gesztenyedarabokkal díszítve.
Gesztenyés sütőtökleves:
Pároljunk üvegesre 2 ek olajon 1 fej aprított hagymát, adjunk hozzá 20 dkg feldarabolt sült gesztenyét, és pirítsuk 3-4 percig. Forgassuk össze 1 kg apróra kockázott sütőtökbéllel, engedjük fel 6 dl zöldségleves alaplével, és fűszerezzük ízlés szerint sóval, borssal, kakukkfűvel. Főzzük puhára lassú tűzön kb. 20 perc alatt, majd törjük darabosra villával vagy pürésítsük botmixerrel.
Jó étvágyat kívánok hozzá!
