A csokoládé mind a gyerekek, mind a
felnőttek kedvelt édessége, már számos változatban kapható. De hogyan hat az
egészségünkre?
A kulcsszó a mértékletesség és a minőség.
Ha heti egy-két alkalommal lelkiismeretfurdalás nélkül elfogyaszthatunk 1-2
kocka minőségi étcsokoládét, hiszen számtalan jótékony hatása ismert.
Milyen a minőségi étcsokoládé?
Az egyik legfontosabb szempont a kakaótartalom. Válasszuk azokat a fajtákat,
amelyek minimum 70 %-os kakaótartalmúak. A kakaó a szervezet számára értékes
flavonoidokat tartalmaz, s ezek antioxidáns hatásuknak köszönhetően csökkentik
a trombózis kialakulásának esélyét, karbantartják szív- és érrendszerünket, sőt
koleszterincsökkentő hatásuk is ismert (kakaó több fontos fenolt tartalmaz,
mint a vörösbor!).
Ezek a jótékony tulajdonságok a tejcsokoládénál (a tej gátolja a flavonoidok
felszívódását) és a fehércsokoládénál nem érvényesülnek.
A kakaó jelentős réz, foszfor, magnézium, kálium forrás, vasat és cinket is
tartalmaz.
Míg a tejcsokoládékból akár egy tábla is „lecsúszik”, az étcsokoládékból
egy-két kocka is telít, magas kakaóvajtartalmának köszönhetően lassabban emeli
a vércukrot is.
Csoki evéskor agyunkban béta-endorfin szabadul fel. Ez az ún. boldogság hormon
jó kedvre deríthet minket egy stresszes, gondterhelt napon. A szerotonin
termelődését is fokozza a szervezetben, mely az agyban nagyon fontos
ingerületátvivő, hiánya felelős depresszió és pánikbetegség létrejöttért,
agresszivitásért. Vigyáznunk kell azonban, nehogy a nassolás váljon kizárólagos
örömforrássá, mert akár függőségé is válhat a csokoládé fogyasztása. A
rendszeres testmozgás hasonló hatással bír, stresszoldóként szerencsésebb a
sportot választani.
A csokoládé azonnali energiaforrást jelent sportolóknak. Teobromin és koffein
tartalma serkentőleg hat a szellemi teljesítőképességre, így egy-egy vizsga
alkalmával használhatjuk agyserkentőként a sokkal károsabb energiaitalok
helyett, de ez ne legyen mindennapi rutin!
Ügyeljünk rá, főleg gyerekeknél, hogy ne a főétkezés helyett, hanem csak azt követően fogyasszuk, lelhetőség szerint olyan napon, amikor nem szerepelt rizs-tészta-burgonya-kenyér, azaz magas keményítőtartalmú köret az étkezésben. Például egy főzelék vagy egy csőben sült után beleférhet még egy kis desszert.
Sokan gondolják hogy a diabetikus csokoládék kedvezőbbek testsúlycsökkentő diéta alatt, pedig ezek kalóriatartalom tekintetében nem különböznek a hagyományos változatoktól. Különbség a glikémiás indexükben van, ugyanis ezeket a diétás csokoládékat általában fruktózzal vagy szorbittal édesítik, melyek cukoralkoholok, vércukor emelő hatásuk jóval alacsonyabb mint a szacharózé (répacukor) vagy a szőlőcukoré, de ha sokat fogyasztunk belőle, bizony ugyanúgy hízlal. Ma már kaphatóak ugyan más cukorhelyettesítővel készül csokoládék is, pl. paleolit néven xilittel készült csoki, de a magas zsírtartalommal itt is számolnunk kell, tehát táblaszám ez sem fér bele az egészségtudatos étrendbe. Sőt ezeknél a divatdiétás termékeknél sokszor a hagyományos változatoknál magasabb zsírtartalommal kell számolnunk, tehát egyáltalán nem jobbak, mint egy minőségi magas kakaótartalmú étcsokoládé. A diétás csokoládék közül a legszerencsésebb választás az energiamentes, egyben természetes édesítőt tartalmazó Steviás étcsokoládé.
Mi a probléma az olcsóbb, kevésbé minőségi, illetve töltelékes csokoládékkal?
A kakaós tejbevonó masszák, töltött csokoládék amellett, hogy kevés bennük a minőségi kakaópor és sok bennük a cukor, gyakran tartalmaznak a megengedettnél több transzzsírsavat. Ha az élelmiszercímkén a hidrogénezett növényi olajok felirattal találkozunk, akkor jobb, ha más termék mellett döntünk, még akkor is, ha kicsit drágább lesz.
Csokoládé fogyasztása nem ajánlott hisztamin allergiában és csak mértékkel migrénes fejfájással küzdőknek. A kakaó hisztamint szabadít fel a szervezetben, amely egy biogén amin, az arra érzékenyek szervezete allergiás reakcióval válaszolhat rá.
A pattanásos bőrért sem okolható egyedül a csokoládé. Akinek a bőre hajlamos a fokozott faggyútermelésre és mellette még összességében egészségtelenül táplálkozik (sok zsíros, füstölt ételt eszik, sózott olajos magokat, készételeket, alkoholt), annak csokoládé nélkül is pattanásos lesz a bőre.
Kis mennyiségben, alkalmanként az étkezés befejező fogásaként a csokoládé az egészségmegőrző táplálkozás részét képezheti.
